Tehát hajnali indulás Ferihegyről, laza érkezés Rómába, a Fiumicino reptérre, melyről kiderült, hogy Európa egyik legnagyobb reptere. Xabi ébredt rá eme rejtett tartalékokra, mikor egy picit sokat kellett keresgélni és gyalogolni, vonatozni, mozgólépcsőzni, mozgójárdázni, lihegni a következő repcsi érdekében. De nincs ezzel baj, belefért a mintegy 5000 kilométeres útba. Kicsit ugye olyanok voltunk, mint a magyar belpolitika, két közeli pont között megtaláltuk a vargabetűt, annyi különbséggel, hogy mi idejében visszahőköltünk a diktatúrától.Kis izgalom, merthogy Xabival közösen, elővigyázatosan magunkkal vitt, a GUM áruház legszebb szovjet konfekció-kínálatából származó mongol Derszu Uzala-kabátjainkat (copyright by Settembrini) némi mediterrán hiszti után mégis felvigyázta a talján csomagmegőrző. Jól tette, hiszen vagy 10 fok volt, széldzsekis-fotós idő, némi bárányfelhő, ragyogó napocskával.
Elindultunk hát felfedezni Rómát, itt a mitfáhrer Xabi volt, aki olyan gyakran jár oda, hogy előre köszön neki az összes sarki kávézó pincére, a carabinierikről nem is beszélve. Ismerik már jól az olasz stadionokból, meg hát végigszunyálta már Itália összes buszpályaudvarának megannyi padját is a meccsek után.Folyt. köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése